A böjt tartózkodás evéstől, ivástól, vagy valamilyen tevékenységtől. Táplálkozás esetén a böjt lehet részleges vagy teljes, attól függően, hogy például valaki csak bizonyos fajta ételektől tartózkodik, vagy pedig minden ételtől és italtól. Amikor ebben a szócikkben böjtről beszélünk, az teljes táplálékmegvonást jelent, amikor a böjtölő csak vizet vesz magához, hacsak nem külön van említve az, részleges böjtként.

A böjt változó időtartamú lehet, egy naptól akár egy hónapnál is tovább tarthat. Tudatosan böjtölni vallási, spirituális, politikai vagy egészségügyi okokból szoktak. A rövid idejű böjtök minden ember életének részei, amint az evés és nem-evés váltják egymást, az angol nyelvben ezért nevezik a reggelit breakfast-nak, vagyis böjt-törésnek.

Orvosi szempontból úgy vélik, hogy a böjt 16 órával az utolsó étkezés után kezdődik.

Gyógyböjt

A böjt, mint terápiás módszer már az ókori egyiptomiaknál fellelhető és valóságos tudománnyá fejlődött az ókorban, amelynek gyógyító erejét pontosan kikutatták és annak helyes alkalmazására utasításokat állapítottak meg, csakúgy mint a böjt utáni táplálkozásra vonatkozólag is. A gyógyböjt nagy jelentőségét csak az elmúlt évszázadokban fedezték fel újra és a 19. század végétől vezették be a természetgyógyászati/orvosi gyakorlatba. A böjtölés útján elérhető sikerek nagy feltűnést keltettek és mind több orvos kísérelte meg betegeinél a böjt alkalmazását, mint gyógymódot. A magyar orvosok közül Bródy Károly (aki a franciaországi Grasse szanatóriumának vezetője lett) és Halász Henrik voltak azok az úttörők a 20. század elején, akik az elsők között hangoztatták, hogy az emberek a túlzott és nem megfelelő táplálkozásukkal szerzett betegségeikből csak úgy szabadulhatnak meg, ha a soha nem pihenő szervezetet időnkénti táplálékmegvonással nyugalomba helyezik. A kommunizmus időszaka alatt a természetgyógyászat és az alternatív gyógymódok háttérbe szorultak, a rendszerváltás óta viszont újra reneszánszát éli a böjt (és annak léböjt-kúra változata).

 

A természetben élő vadállatok ösztönösen tudják mi a helyes és ha betegség vagy sérülés lép fel náluk, napokig vagy hetekig nem vesznek magukhoz táplálékot. A böjtkúra nemcsak a betegségek gyógyítására, hanem megelőzésére is alkalmas. Már a legősibb időkben a szervezet megfiatalításának egyik elismert gyógymódja volt.

 

A böjt célja az, hogy - a belső pihenésen át - a szervezetet hozzásegítse, hogy az gyógyítsa, méregtelenítse és újítsa meg önmagát. Az eddig rendszeresen magunkba tömött ételek feldolgozására lekötött energia felszabadul és a szervezet belső gyógyító ereje most teljes erőbedobással próbál szabadulni az évek során lerakódott káros anyagoktól és mérgektől. Kidob mindent (a beleken, veséken, tüdőn és bőrön át), ami zavarja és megbetegíti. Addig nem pihen ez a kitessékelő erő, amíg munkájában táplálkozással nem akadályozzák. A belső orvos hatalmas előnye bármilyen külsővel szemben, hogy soha nem hibázik, megfelelő időben és sorrendben tér rá a testben és a lélekben lévő lerakódásokra és csomókra, mivel úgy ismer bennünket, mint saját mély lényünk részét, jobban, mint ahogy mi tudatosan ismerjük magunkat. Leépíti a halott és a beteg sejteket, hogy majd a helyes táplálkozás során ezek helyébe új és fiatal sejtek lépjenek. Egy valóságos forradalmi állapot zajlik le a szervezetben.

 

Aki böjtölni kezd, először is létének sérültségét tapasztalja meg, érzi a kellemetlenségeket, a testi és lelki melléktüneteket. Átmenetileg a böjtölő meglehetősen szerencsétlennek és megviseltnek is érezheti magát, de aki nem riad vissza ezektől a kezdeti tapasztalatoktól, idővel egyre több boldogító oldalát élheti meg a böjtnek. Amint a test kitisztul a böjt után, a koncentrálóképesség és a memória egyre inkább javulni kezd. Testünket az agy köti össze a lélekkel, és amikor az agysejtek megszabadulnak a mérgező anyagoktól, mi is megszabadulunk az idegeskedéstől, a szorongástól, a félelemtől. Szellemünk tiszta és szabad, gondolkodásunk logikus lesz. Éleslátásunk, realitásérzékünk megnő, ezáltal sokkal jobban átlátjuk a problémákat, és hamarabb megoldást is találunk rájuk. Érzékszerveink élesebbé válnak és a testünk rugalmasabb és energikusabb lesz. A valódi böjt pozitívan hat mind a testre, mind a lélekre és hozzásegít egy magasabb rendű léthez. Felébreszti a bennünk szunnyadó képességeket, kreatívabbá és frissebbé tesz. Megvalósítja azt, amit az ókori görögök úgy fogalmaztak, hogy ép testben ép lélek.

 

A böjt a test megtisztulásán át dimenziókat nyit meg a szellem és a lélek felé. Három nagy ajándékkal jutalmaz, testi, szellemi és lelki megtisztulással, amelyből csodás életerőt és egészséget meríthetünk. A rendszeres böjt és a természetes, megfelelő életmód segítségével megtalálod lelki egyensúlyodat, ami a modern élet legnagyobb adománya. Agyunk olyan lesz mint egy szivacs, ami minden új tényt és tudást magába tud szívni. A legfontosabb ajándék pedig, hogy olyan belső békességet és lelki nyugalmat kapunk, ami életünket fantasztikus élménnyé varázsolja.

 

Csak az böjtöljön hosszabb ideig, akinek a teste már hozzászokott a böjthöz. A hosszú böjtök nem kezdőknek valók. A böjtkúra olyan mélyhatású gyógymód, amely alapos ismeretet és tudást igényel. A tudatlan vagy felelőtlen koplalás súlyos következményekkel is járhat.

 

Aki beteg, az csak orvosi felügyelet alatt böjtöljön vagy böjtben jártas orvossal való konzultáció után!

forrás

 

 

Böjt

 

a böjt mértékletesség erényének cselekedete:
tágabb értelemben minden erkölcsi meggondolásból fakadó önmegtagadás, főként az érzéki élvezetektől való tartózkodás;
szoros értelemben az önfenntartási ösztön megfékezése az evésben és ivásban.

 

Célja a lélek fölemelése a testi vágyak megfékezésével, s a bűnbánat kifejezése.
Testünk miatt a természettörv. is ajánlja, és minden vallás törvényei között szerepel.

 

Az Ószövetségben a mózesi törvény csak az engesztelés napján írt elő kötelező böjtöt (Lev 16).

A fogság után még 4 kötelező böjti nap jött ehhez:
Jeruzsálem ostroma kezdetének, elfoglalásának,
a templom lerombolásának,
Gedalja meggyilkolásának napja (Jer 41,1; 52,6).

 

A farizeusok külsőséges böjtjével szemben az esszénusok képviselték az istenfélő böjtöt.

 

Jézus Krisztus 40 napos böjttel kezdte nyilvános tevékenységét. Óv a külsőséges böjttől (Mt 6,16), s a sátán elleni harc fegyveréül adja (17,21).

Az Egyház kezdettől fogva gyakorolta a böjtöt, mert „elvitetett tőle a Vőlegény” (Mk 2,20; vö. ApCsel 13,2).

 

Egy idő után különvált a természetes böjt (→szentségi böjt), mely minden ételt tiltott, és az egyházi böjt, mely az ételek mennyiségét, ill. minőségét szabályozza.

 

 
- 1. Régebben a megtartóztatás foka szerint 3 böjtöt ismertek:

- szigorú böjt,

- enyhített böjt

- és a hústilalom.

 

- 2. 1966 óta az egyházi törvény csak a szigorú böjtöt és a húst tiltó →megtartóztatást ismeri. A böjt alól jogos okból fölmentést adhatnak az ordináriusok, a plnosok és a szerz. elöljárók.

 

- 3. Magyarországi törvények a böjtről:
1560: a nagyszombati egyházmegyei-tartományi zsinat:
Az Anyaszentegyház böjtjeit mindenki tartsa meg. Ne részegeskedjenek, adjanak alamizsnát, jámbor tettekkel foglalkozzanak, egyszer egyenek napjában, déltájban.

 

1611: a nagyszombati tartományi zsinat:
Mivel az anyaszentegyház fegyelmi kérdésekben tekintettel van a helyi egyházakra, tisztelettel kéri a zsinat a pápát, hogy a környező országokhoz hasonlóan a böjti törvény ne vonatkozzék a tejtermékekre és a tojásra. A jejunium törvényének megtartására, mely szerint napjában egyszer, dél után szabad enni, emlékeztessék a híveket.

 

- 4. A bizánci szertartású egyházaiban, főként az OOE-ban az évente közel 200 böjti napon tilos a hús és a tejes étel, s csak száraz élelmet lehet fogyasztani. A szerzetesek bort nem isznak, halat nem esznek, s egész napjukat imádkozással töltik. A böjt a helyi szokásoktól függően egyébként eltérő szigorúságú lehet és megtartását a világi élet feltételei is befolyásolják.

 

- 5. A római katolikus Egyház hatályos törvénye szerint a húsevéstől v. a ppi konf. előírásai szerinti más eledeltől való tartózkodás az év minden péntekén kötelező, hacsak egybe nem esnek egy a főünnepek közé tartozó nappal;

 

Hústilalmat és böjtöt kell tartani:

- hamvazószerdán és

- nagypénteken (1251.k.).

 

- A hústilalom kötelezi azokat, akik 14. életévüket betöltötték; a böjt pedig az összes nagykorúakat kötelezi 60. életévük megkezdéséig. A lelkipásztoroknak és a szülőknek legyen azonban gondja arra, hogy a bűnbánat valódi értelmére megtanítsák azokat is, akik fiatal koruk miatt nem kötelesek a böjtre és a hústilalomra (1252.k.).

 

- A ppi konf. pontosabban is meghatározhatja a böjt és a hústilalom megtartását, továbbá egészében v. részben helyettesítheti is a hústilalmat és a böjtöt a bűnbánat más formáival, főként a segítő szeretet cselekedeteivel és vallásos gyakorlatokkal (1253.k.). 

 

szigorú böjt

 

(lat. ieiunium): a szigorú böjt a böjt egyik formája.

 

- Kezdetben a böjt napjain egész nap nem ettek semmit, kenyéren és vízen böjtöltek, később délig nem étkeztek. A 18. századig napi egyszeri étkezés volt engedélyezve meghatározott időpontban, hús, tojás és tejtermék kizárásával.

 

Ezután a böjt fokozatosan enyhült, előbb az ételek fajtáját, majd az étkezés számát tekintve.

 

- böjti nap volt →hamvazószerda,
                        minden nagyböjti péntek,
                        a →kántorböjtök péntekje,
                        karácsony, pünkösd és Nagyboldogasszony →vigíliája.

 

- 1966-tól csak →hamvazószerdán és →nagypénteken van böjt:

 

tilos a hús, a nap folyamán egyszer szabad jóllakni, de megengedett 2 másik, csökkentett mértékű étkezés. Az ital, hacsak nem étel jellegű (pl. tej, leves) nem szegi meg a böjtöt.

 

Megtartása a betöltött 18. évtől a megkezdett 60. évig kötelező.

 

A főétkezés áthelyezhető a megszokottól eltérő időpontra is. Fel vannak mentve a betegek, a terhes és szoptató anyák, s kik egy étkezés alkalmával csak keveset fogyaszthatnak, a koldusok, a megerőltető munkát végzők, az utazók, s azok a szellemi dolgozók, akiket a böjt akadályozna kötelességük teljesítésében.

 

forrás: Magyar Katolikus Lexikon



Webmester