Hajdina


Népnyelvben pohánka vagy tatárka. Bár a keserűfű-félék családjába tartozik, mégis a gabonafélékhez sorolják, hiszen barnás-feketés terméshéjjal borított, három-élű, legömbölyített gúla alakú szemtermését a búzához hasonlóan fogyasztják.


Élettani hatása:


Magas beltartalmi értékkel rendelkezik mind a mikro, mind a makroelemek tekintetében.  

Értékes vitaminforrás, mivel a B-vitamincsoport majdnem minden tagját tartalmazza.

Egyes antioxidáns hatású flavonoidok és a rutin (P-vitamin vagy antipermeabilitási faktor), amely kiváló gyógyszere a kapilláris vérzéseknek és a sugárterápia okozta egészségkárosodásoknak. Magas rutintartalma miatt őseink a hajdinát a magas vérnyomás kezelésére gyógynövényként használták.

Kiemelkedően magas élelmirost-tartalma miatt  jól alkalmazható a népbetegségnek tekinthető székrekedés étrendi kezelésében és egyes daganatos megbetegedések (például vastag- és végbéldaganat) megelőzésében.

A hajdina alkalmazható a Candida albicans fertőzés étrendi kezelésében is. Úgy tűnik, hogy a krónikus májbetegségekben magas metionintartalma a hajdinát alkalmassá teszi a gyógyétrendbe történő beépítésre.


Felhasználása:


A hajdina a régebbi korokban (és egyes területeken még ma is) a táplálkozás szerves részéhez tartozott. Leggyakrabban kását főztek belőle, a legtöbben napjainkban is csak ebben a formában ismerik, pedig a hajdina ennél lényegesen sokoldalúbb. Csak hántolva fogyasztható mivel a héjában az egészségre ártalmas anyag is található.

 



Webmester